Ember Mária díjátadó

ember_maria_slider

A Raoul Wallenberg Egyesület – a család egyetértésével – adózva Ember Mária széleskörű/újságíró, író, műfordító, műkritikus/ tevékenységének hozta létre a díjat, amit az általa felkért bizottsággal működtet. A bizottság külső tagjai: Vajda Júlia szociológus, Beer Miklós püspök, Szilágyi Ákos filozófus; az egyesület részéről Kardos Tamásné dr./ a bizottság titkára / Sipos András politológus, Sebes József Dr. közgazdász. politológus.

 

Az egyesület olyan emberek tevékenységét kívánja elismerni, akik a magyar-zsidó együttélés történetét, a Shoá eseményeit és következményeit a magyar kultúra és történelem részeként, kiemelkedő színvonalon mutatták be, valamint hozzájárultak a rasszizmus elleni küzdelemhez és az emberi jogok érvényesüléséhez is.

 

2017-ben megosztott díjat kaptak Simonyi Andrea és Bánki Miklós pedagógusok valamint Csillag Ádám dokumentumfilm – rendező.

 

2018-ban Randolph L. Braham – politológus, történész és Hardy Titusz bencés szerzetes, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója

 

2019-ben L. Ritók Nóra művészetpedagógus és Dr. Gergely Anna történész

 

2020-ban díjazottak:

 

Kriza Borbála szociológus

Unitárius családban Budapesten született Az ELTE szociológiai diplomája után, tanulmányokat folytatott a Közép –Európai Egyetemen, majd a párizsi” Science Po”-n is. Kutatásai és publikációi már pályafutásának kezdetétől az antiszemitizmus, a xenofóbia, a nemzeti identitás, a kollektív emlékezet kérdésköreire irányultak.

Kutatóként és oktatóként(ELTE, CEU ) elkötelezett módon diákjait is aktív ismeretszerzésre és közös gondolkodásra tanította. Kiemelt kérdésként kezelte a magyarországi zsidóság sorsát és a Holokauszt traumáját. Nem zsidóként változatos módszerekkel járja körbe és kutatja, a magyar társadalom nem zsidó tagjainak a Holokauszthoz való viszonyát.

 

2005-ben Varga Zsuzsával közösen készítették el a „ Szomszédok voltak” című dokumentum filmet. Ez a hiánypótló film a múlttal való szembenézés hiányát, a hatvan évnyi halogatás kisérleteit és erkölcsi dilemmáit jeleníti meg.

2007-ben a  „ Zsinagógát vegyenek” című dokumentumfilmjében azt mutatta be, hogy a zsinagóga elhanyagoltsága, nem csupán egy épület és egy helyi közösség emlékének elhanyagoltságát jelenti, hanem azt is jelképezi, hogy Kőszeg miképpen emlékezik múltjának e szakaszára.

2007-ben elkészítette a „ Dübörög a nemzeti rock” című dokumentumfilmjét, amely fontos betekintést nyújt a magyar szélsőjobboldali, antiszemita fiatalok szubkultúrájába. A filmben szereplő fiatalok antiszemita, xenofób, soviniszta, revizionista gondolatainak bemutatásával készteti a befogadót, gondolkodásra és állásfoglalásra.

Az ELTE oktatójaként „A holokauszt szemtanúi” címmel terepgyakorlat szemináriumot tartott.

2011-től az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának külsős kutatójaként a zsidó túlélőkkel készített interjúkkal párhuzamosan a nem zsidó szemtanúkkal való munkára helyezte a hangsúlyt. A felvett anyagokat nem változtatta meg, hanem nyers változatban kerülnek a washingtoni múzeum archívumába, amely mindenki által elérhető. Az anyag a témával foglalkozó tanároknak, diákoknak és kutatóknak nélkülözhetetlen forrást jelent

Minden évszakban és folyamatosan járja Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Ausztria településeit, hogy rátaláljon még élő szemtanúkra, hiszen hamarosan nem lesz, aki beszéljen, tanúságot tegyen a következő nemzedékeknek.

 

Závada Pál

A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait.1978-ban elvégezte a Pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1982-ben elvégezte az ELTE szociológia szakát. 1982-93 között az MTA Szociológiai Intézete szociológusaként dolgozott. 1990-94 között a Hiány szerkesztője, majd a Holmi folyóírat szerkesztője megszüntetéséig/2014-ig/ 2009-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 2017. június 8-án Ő mondta a 88. ünnepi könyvhét és a 16. gyermekkönyvnapok megnyitó beszédét is.

Az első könyvei a Kulákprés/1986/ szociográfia volt, majd 1996-ban jelent meg első könyve a Mielőtt elsötétül és egy évre rá a Jadviga párnája, amiből több díjjal kitüntetett film készült A 2002-es Milota című családregénye és azt követően a Fényképész utókora./ Ez utóbbiak egy szövevényes családregény részei/

Az Idegen testünk/2008/ című regényében is a XX. századi nagy traumák kihatásait kereste. A legutóbbi Egy piaci nap/2016/ című könyve az 1946-os kunmadarasi zsidóellenes pogrom történetét meséli el. Ebben a könyvében is az egyéni és közösségi felelősség határait, az önfelmentés módozatait és az ellenségkép gyártásának újraismétlődő technikáit mutatja be művészi módon.

Munkáját számos esetben ismerték el, 1992- 2019 között 18 különböző díjban részesült.

 

A programváltozás jogát fenntartjuk.